Első

 Bevégeztetett hát, én is elkezdtem blogot írni.  Tulajdonképpen ez egy kísérlet, mivel a neten nagyon sok kitűnő HEMA-val foglalkozó oldal és blog van, amik közt magyar is található, így kíváncsi lettem, hogy vajon nekem menne-e egy ilyen írása, lenne-e annyi mondanivalóm, ami megtölt egy blogot? Remélem lesz :).

 Mi is az a HEMA? A rövidítés a Historical European Martial Arts-ot takarja, azaz Történelmi Európai Harci Művészetek. A mai köztudatban nagyon nincs benne, de az öreg kontinensnek nagyon-nagyon gazdag harcművészeti múltja van, bár ezt a szót a popkultúra miatt inkább a Kelethez kötik. Maga a szó is új keletű, régebben egyszerűen művészetnek (mivel akkoriban a művészet magas szintű tudást, szakértelmet jelentett), még régebben lovagias művészetnek nevezték és a különböző fegyverek használatától a pusztakezes harcmodorokig mindent felölelt. Amivel mi rosszul jártunk, hogy a haditechnika fejlődésével ezek a régi harcmodorok kivesztek a csatatérről és az önvédelemből is és ellentétben például a japánokkal, Európában valahogy senki nem gondolta úgy a felvilágosodás közepette, hogy meg kellene őrizni őket a hagyományok és a kultúra miatt. Bizonyos dolgok megmaradtak, így például a mai sportvívásnak, vagy íjászatnak, vagy boxnak szépen levezethető a leszármazása, mások eltűntek. Szerencsénkre nem végleg, maradtak ugyanis könyvek, mégpedig meglepően sok (ami alatt több száz értendő), amikben a régi idők mesterei leírták és illusztrálták művészetüket.  Ezekből, illetve más korabeli forrásokból kirajzolódik az akkori élet egy olyan szelete, amivel nagyon sokáig nem foglalkoztak és sajnos ma sem tanítják az iskolában. Ugyanis régen nagyjából MINDENKI művelte ezeket a harcművészeteket. Olyan szinten hozzátartozott az átlagember életéhez, mint ma az autóvezetés.minden városban voltak vívóiskolák/céhek, ahova a polgárság nagy része eljárt, nem ritkán nők is! Vándor mesterek járták a vidéket, vagy kerestek mecénást. Könyveket írtak, adtak ki, több száz oldalas műveket. Ezek a mesterek nem ritkán tudósok, egyetemi tanárok is voltak és az akkori tudományt szervesen beleépítették a vívásba, elég ránézni egy XVII. századi vívókönyvre, amiben szögek, irányok, erőkarok vannak tárgyalva oldalakon keresztül! 

 Az utóbbi évtizedekben nemzetközi szinten megindult az érdeklődés ezen művészetek feltámasztása iránt. Az út hosszú, döcögős és nagyon az elején tartunk még mindig, de elmondhatjuk, hogy mára ez a sport/művészet/hobbi él és fejlődik, több ezren, ha nem tízezren foglalkoznak vele világszerte, rengeteg csapat van, hihetetlen színvonalas publikációk születnek, folyamatos kutatások folynak, egyre színvonalasabb versenyek kerülnek megrendezésre és mára már komoly cégek foglalkoznak a megfelelő felszerelések gyártásával.

 Itthon kicsit érdekes a helyzet, mivel nálunk ez az egész szervesen kapcsolódik a hagyományőrzéshez. A kettő között a különbség, hogy a HEMA kifejezetten a harcművészet gyakorlásában érdekelt olyan formában, ahogy az ember azzal bármilyen más küzdősporttal foglalkozó helyen találkozik. Nincsenek korabeli ruhák, nincsenek élő történelemórák, sem kézművesség. Cserébe itt az összes idő és energia a művészetre magára fordítódik. Voltam tagja hagyományörző csapatnak is és elmondhatom, hogy mélyen tisztelem azokat akik azt jól és igényesen csinálják. Én erre úgy tekintek, hogy ők egy átfogóbb, nagyobb kép megjelenítésén dolgoznak, míg mi egy kisebb szeletre koncentrálunk, illetve próbáljuk a mai világba beilleszteni, mint sportot (természetesen megtartva a forrásokhoz való hűséget, hiszen a HEMA első szava a Historical).  Itt is vannak eltérések, van aki kifejezetten a versenyzésben, a kemény edzésben érdekelt, van aki többet foglalkozik az adott korszakkal és minél több forrás tanulmányozásával (én ebbe az utóbbi csoportba tartozom) és természetesen minden más kombináció is megtalálható.

 Én magam most már több mint hat éve foglalkozom HEMA-val az Ars Ensis csapatában, ami itthon a legnagyobb (ha nem az egyetlen) nem-hagyományorző HEMA-egyesület. Az utóbbi két és fél évben már oktatóként veszek részt a munkában, ami nagy megtiszteltetés és érdekes kihívás (szeretném leszögezni, hogy az ezen a blogon megjelentek kizárólag az én véleményemet tükrözik, nem az egyesületét, vagy más oktatótársaimét). A saját szakterületem, ha lehet így mondani, a XVI. századi egykezes kard, valamint ennek párosítása hárítótőrrel. Terveim szerint a blog fő témája ez lesz. Emellett foglalkozni fogok íjászattal, aminek szintén igen érdekes a kapcsolata a HEMA-val, lévén önmagában is egy élő, modern sport, viszont az én véleményem az, hogy a HEMA-nak is szerves része, ráadásul tulajdonképpen én is ezzel kezdtem valamikor közel tíz éve és csinálom azóta is kisebb-nagyobb szünetekkel. Fogok még foglalkozni itt bartitsu-val, vagy ahogy újabban emlegetik: "az a cucc, amit Robert Downey Jr. tol az új Sherlock Holmes filmekben". Ez tulajdonképpen az MMA (mixed martial arts) akkori megfelelője és még nekem is új terület, de nagyon tetszik, szóval időnként helyet fog kapni. Hektikusan felbukkanhatnak majd bejegyzések filmekről, könyvekről, más fegyvernemekről, miegyébről, de leginkább erről a háromról lesz itt szó.

 Jó olvasgatást kívánok mindenkinek a jövőben!